A környékről
Jánossomorja
Jánossomorja 6100 lakosú kisváros Győr-Moson-Sopron megye nyugati részén, közvetlenül az osztrák határ mellett. A 86-os főút mentén, Mosonmagyaróvártól 13 km-re délnyugatra, az osztrák–magyar határtól 5 km-re található. Vonattal elérhető a Hegyeshalom–Csorna–Szombathely-vasútvonalon.
Története
Három, egykor önálló község – Mosonszentjános, Mosonszentpéter, és Pusztasomorja – 1970-es egyesülése óta viseli a Jánossomorja nevet. A belügyminiszter előterjesztésére 2004. július 1-jei hatállyal Mádl Ferenc köztársasági elnök Jánossomorját várossá nyilvánította.
A három eltérő adottságú kistáj – Mosoni-síkság, Hanság, Tóköz – találkozásánál fekvő sík terület hosszú időn át kedvezett a megtelepedésnek.
A török pusztítása után az egykori Pusztasomorja, Mosonszentpéter és Mosonszentjános Habsburg főhercegi, illetve Esterházy birtokok lettek. A korszerű uradalmak nagy területen gazdálkodtak, a központi településeken kívül pedig majorok is létesültek. Ilyen szórvány volt például Várbalog, amely egykoron a településhez tartozott, de ma önálló községként működik, illetve a közigazgatásilag ma is Jánossomorjához tartozó Hanságliget, Hanságfalva és Újtanya.
Jánossomorját mezővárosi múltja, a trianoni békediktátumot megelőzően kialakult térségi szerepe jelentősen megkülönbözteti a környező falvaktól. Az 1950-es évektől egyre szigorodó határsáv létesítésével korábbi térségi szerepe egyre csökkent, a szögesdrót 1989-es megszűnését követően a település újra dinamikus fejlődésnek indult. Mára a korábbi hátrány előnyére változott, hiszen a nyitott határ a térkapcsolatok irányát megváltoztatta, az országhatáron túlra is kiterjesztette. Ez az átalakuló és erősödő irányultság hatással van a lakosságra éppúgy, mint a település fejlődésére, és az itt található gazdasági egységek működésére is.
Jánossomorja közlekedési viszonyai kedvezőek, a Szombathely–Hegyeshalom vasúti fővonal több irányba teremt összeköttetést. A város fő közúti kapcsolatát a településen áthaladó 86. számú Rédics-Mosonmagyaróvár főút biztosítja.
Jánossomorja rendelkezik egy 3,5 tonnás súlykorlátozású határátkelőhellyel Ausztria felé.
A településtől két nagyobb központ Mosonmagyaróvár és Csorna 30 km-es távolságon belül található, ugyanakkor a határátkelőhelyek is közel vannak Ausztria és Szlovákia felé egyaránt.
Kerékpártúrák
Szobáink
Foglalás
Hanság
Tavi nádas, különböző lápok, ártéri mocsárrét felváltva található benne, mégis járható a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A Világörökség részeként számontartott Fertő-tó és vidéke Közép-Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma és legjelentősebb madár átvonuló területet. Távcsővel és helyi vezetővel megfigyelhetők az itt élő és a pihenésre megálló vándorok. A parton a szikes pusztai tó sótűrő növénykülönlegességei találhatók. A környező dombokon számos ritka faj él. A Hanságban az egykor hatalmas lápvilág lecsapolása után is maradtak láperdők, -rétek, -tavak különlegesen gazdag élővilággal. A Répce mentén az ártéri mocsárrétek, az ország legnagyobb tőzikés ligeterdeje várja a turistákat.
E különleges világ nyújt fészkelő helyet a nagykócsagnak, a gémeknek, a nyári lúdnak és a búbos vöcsöknek. A táj félelmetes ragadozója a barna réti héja, a halászsas, a réti sas és a vándorsólyom. A nádasok kedves kis lakója a barkós cinege. A rovarvilág ritkaságai is megfigyelhetők itt: a védett lápi szitakötő és az ugróvillás ősrovar. A vizek mélyén réti csík, süllő, fertői nyurgaponty, csuka és garda él. A vidék fontos telelőhelye a vízi kététűeknek és a hüllőfajoknak. A vízzel borított részeken dankasirályok, üstökös és kanalas récék élnek. Szomszédságukban legel az ősi rackajuh, a bivalycsorda és a magyar szürke gulya.
